Személyiségzavarok I.

Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk az emberek viselkedéséről, megmagyarázzanak cselekvéseket, vagy csak közelebb kerüljünk azok megértéséhez- fontos, hogy nem felmentéséhez, hanem megértéséhez, a kettő nem összekeverendő- , szükségesnek érzem a személyiségtípusokat ismerni.

Mit is nevezünk személyiségnek?

A személyiség a személy egyedi tulajdonságainak összessége.

Mit nevezünk akkor személyiségzavarnak?

A személyiségzavar egyik tisztazandó jellemzője az, hogy ez nem betegség, hanem a személyiség állandó tulajdonsága. Már gyermek- vagy serdülő/ tinikorban is megmutatkozhatnak tünetei, de a diagnosztizálás csak és kizárólag 18 éves kor után történhet meg véglegesen. A normál személyiségvonások helyett szélsőséges megnyilvánulások a jellemzők. Ez egy állapot, nem egy epizodikus esemény. A környezet számára állandó gondot jelent. Többnyire érzelmi szférát érint, a szociális beilleszkedés területen mutatkoznak meg. Az indulatok kontrollja általában hiányos. Állandó feszültséget hordoz magával a személyiségzavar. A viszonya, mind önmagával, mind másokkal szemben diszharmonikus. Empátiás képességgel nem rendelkezik, vagy csak minimálisan. Nem igényel segítséget, mert nincs belátása a saját magatartására. A zavar a szituációktól függetlenek, szélsőségesek. A személyiségzavar minden szempontból és minden területen problémákat okoz.

Története nem olyan régre nyúlik vissza. Az embereket mindig is foglalkoztatta a ,,pszicho", de csak a múlt század eleje óta terjedt el a pszichopátia fogalma.

Eredetileg antiszociális tulajdonságokra vonatkoztatták, de ma már kibővült ezek listája.

Jellemzői:

• merev magatartási és kognitív sémákkal rendelkezik, nem tanul
• egyáltalán nem szenved
• nem tud decentrálni, birtokolni akar
• nem szeret

Ezek voltak az alap jellemzők a múlt század elején. A szociopátia kifejezést kezdték el használni, ezzel a szociális beilleszkedés zavarát igyekeztek hangsúlyozni.

Kurt Schneider a pszichopátia fogalmát elkezdte kibővíteni.

Szerinte a pszichopata jelentősen különbözik, kirí az átlagtól. Szerinte a pszichopátiában vannak olyan esetek, amikor az ebben szenvedő személy ő maga is szenved ettől az állapottól.

A pszichopátiák 10 csoportját különítette el:

• hipertímiás
• depresszív
• hangulatlabil
• kedélytelen
• aszténiás
• önbizonytalan
• fanatikus
• becsvágyó
• explozív
• akaratgyenge

Nyírő Gyula már a későbbiekben lecsökkentette a számukat, és már csak 4 csoportot különböztetett meg:

• ösztönpszichopátiák
• affektív pszichopátiák
• akarat pszichopátiák
• jellempszichopátiák

Itt kezdték el a személyiségzavar, mint kifejezést használni. A pszichopátiát már nem igazán használták annak pejoratív jellege miatt.

Új osztályozási rendszert alakítottak ki: BNO, DSM. A DMS rendszerében a személyiségzavar a multiaxiális diagnosztika egy tengelye.

A személyiségzavarokat a pszichoanalitikus iskola szerint a korai gyermekkor fejlődésének konfliktusára vezetik vissza. Személy szerint én is hiszek ebben, hogy minden abnormalitás és minden deviáns viselkedés mögött egy (vagy több) nem kezelt, vagy rosszul kezelt traumatikus gyerekkori élmény áll.

Például:

• depedens, passzív-agresszív személyiségzavar az orális fejlődési fázis zavarára vezetik vissza. A szülői függőség fixálódására.
• anankasztikus személyiségvonások- Anális fázis rögzülése
• hisztionikus személyiség- fallikus fázis zavarai- felszínes kötődések, rövid távú kapcsolatok
• van egy határeseti személyiségzavar kérdés, borderline szindróma, ami a korai gyermekkor jellemző konfliktus megoldási módja a hasítás (1,5-3 év között)

Tanuláselmélet és kísérleti lélektan szerint a személyiségzavarokat hibás tanulási folyamatokra vezetik vissza.

Kiemelnek a temperamentumi tulajdonságok közül kockázatkerülést, jutalomfüggőséget, újszerűség iránti fogékonyságot. A karaktertulajdonságok szempontjából kiemelhető az önirányított magatartás nagyon alacsony szintje, a kooperativitás hiánya.

A pszichiátriai betegek esetében gyakori a komorbid állapot. Leggyakoribb személyiségzavar a borderline szindróma, a férfiaknál általában az antiszociális viselkedés, a skizoidság és a kényszeresség figyelhető meg, míg a nőknél a szorongó, depedens viselkedés.

A személyiségzavarokat a DSM a II. tengelyen diagnosztizálja, itt 3 fő csoportra osztja.

• A különc csoport
• dramatikus csoport
• szorongó csoport

Ezek sokszor átfedik egymást, egy személynél több is jelölhető egyszerre. Ritka, amikor csak egyik vagy csak másik jellemző a személyiségzavaros egyénre.

Az első csoport: Excentrikus cluster

• Paranoid személyiségzavar

Fő meghatározása, hogy mások cselekedeteinek negatív, ártalmas, bántó szándékot tulajdonít.

Jellemzői:

• bizalmatlan és eléggé gyanakvó
• rendkívül érzékeny, sértődékeny
• gyakran hibáztat másokat, azért is másokat hibáztat, amiért egyértelműen ő a felelős
• ha krónikusan keresi az igazságot, akkor már a kverulátoros személyiség kerül előtérbe
• féltékenység jellemzi
• ingerlékenység
• a szorosabb kapcsolatokat kerüli, nincs humorérzéke
• Szkizoid személyiségzavar
• szociális kapcsolatok iránt nem mutat érdeklődést
• távolságtartó, visszahúzódó
• érzelmi kapcsolatokban nem talál örömet, sőt, nem is érti az érzelmi kapcsolatok általi örömöt
• szegényesen fejezi ki érzelmeit
• közönyös a szexuális kapcsolatokban
• magányos, barátok nélküli egyén
• érzelmileg rideg, tartózkodik az emberi kapcsolatoktól
• a kritikával, dicsérettel, bármilyen visszajelzéssel szemben közömbös marad
• tárgyakhoz vonzódik, szívesen fantáziál
• metafizikai kérdésekkel is szívesen foglalkozik
• érzéketlen a normák, hagyományokkal szemben
• Szkizotípiás személyiségzavar
• Különc mind megjelenésében, mind magatartásában
• fantáziavilág elég gazdag és kiterjedt
• jellemző rá is a szociális kapcsolatok hiánya
• sokszor bizarr megnyilvánulásai vannak
• furcsa hiedelmei vannak, gondolkodása sokszor homályos, a megfogalmazásai sokféleképpen értelmezhetőek
• hallucinációk is bővülhet ez a személyiség
• Régebben a Szkizofréniához tartozott, a BNO-10 még most is ide sorolja inkább

Második csoport: Dramatikus Cluster

• Antiszociális személyiségzavar
• BNO disszociális személyiségzavarként illeszti be
• a börtönben lévő rabok 75%-ra jellemző
• mások jogainak mellőzése
• szociális normák mellőzése
• felelőtlenség
• Ezek a zavarok már gyerek-serdülő-ifjúkorban, tehát elég korán megjelennek. Ilyen pl a hazudozás, az iskola elkerülése, az úgynevezett lógás, verekedések, vandalizmus, lopás, korai dohányzás, drogfogyasztás
• nincs empátiakészsége
• elsősorban a szociális szférában jelentkezik
• gyakoriak a bűncselekmény elkövetések
• frusztrációtűrése alacsony
• agresszív, sokszor családdal szemben is, kegyetlenek a megnyilvánulásai
• bűntudatra képtelen
• megbánást nem tanúsít
• nem tanul az addigi tapasztalatokból (börtönt követően a visszaesők)
• megtartani nem tudja a szociális kapcsolatait, annak ellenére, hogy könnyen szerzi őket
• amorális viselkedés
• Borderline, azaz instabil/ határeseti személyiségzavar
• BNO megkülönböztet ezen belül is impulzív és határeseti alcsoportot
• hangulatingadozások jellemzőek rá
• szeszélyes, következmény figyelembevétele nélkül robbannak ki belőle az impulzusok, szinte korlátlnaul
• határeseti: pszichózisok és neurózisok között helyezkedik el
• váratlan dühkitörések jellemzik, még akkor is, ha jelentéktelen dologról van szó
• önkárosítás, önpusztítás jellemzi
• érzelmi kiegyensúlyozottság hiánya
• nincsenek szilárd, belső céljai
• elképzelései sincsenek
• hosszú távú koherens életvitel hiányzik
• fekete-fehér látásmód, nincs köztes állapot, végletek embere. Valami vagy jó, vagy rossz.
• jellemző rájuk a kiszámíthatatlanság, evészavarok, törvénysértések, alkohol- és drogfogyasztás
• sokszor előfordul a depresszió, érzelmi krízisek
• Hisztrionikus személyiségzavar
• szélsőséges érzelmi megnyilvánulásai vannak
• kifejezetten feltűnési vágya van
• teátralitás jellemzi a megnyilvánulásait
• Középpontban érzi jól magát
• külső megerősítésre, dicséretre állandó az igényük, ezeket ki is provokálják
• élmény-és újdonságkeresés vezérli
• csábítóan viselkednek, attraktívak, csinosak, feltűnőek, viszont ez csapda, mert tartós, mély kötődésre nem képesek, szexuálisan kevésbé aktívak
• manipulatívak szociális kapcsolataikban
• Nárcisztikus személyiségzavar
• felsőbbrendűség tudata megjelenik a viselkedésében
• állandó elismerést, állandó csodálatot vár a környezetétől
• különleges jogokat tulajdonít magának, általános szabályok rá nem érvényesek
• önmagát különlegesnek, speciálisnak gondolja
• kritikát nem tűri, kifejezetten rosszul kezeli
• decentrálni nem tud
• kizsákmányolja a másikat
• empátia készsége nincs
• önképe és énideálja egybeesik

Harmadik csoport: Szorongó csoport

• Szorongó/ elkerülő személyiségzavar
• állandó feszültség, félénkség, sok esetben aggodalmaskodás jellemzi
• az elmarasztaló kritikáktól állandóan retteg
• kisebbségi komplexusai miatt visszahúzódó, érzékeny
• az ingerkerülés az alapvető magatartási stratégiája
• feltétlen szeretet vár el mindenkitől
• Függő (depedens) személyiségzavar
• életében fontos eseményekben másokra támaszkodik
• önmagát gyámoltalannak, gyengének, erőtlennek éli meg
• másoktól való függés jellemzi
• aszténiásnak is nevezik
• elhagyással, szakítással szemben sérülékeny
• másoknak rendeli alá önmagát, nehezen hoz döntéseket
• saját érdekeit, kívánságait nehezen vagy egyáltalán nem mondja
• egyedüllétet roppant nehezen élik meg
• Kényszeres személyiségzavar
• perfekcionista
• fiziológiai alapprobléma- a döntési folyamatok elnyúlnak
• nem képes a releváns és az irreleváns információkat elkülöníteni
• döntéseket szívesen halogatja, lassú, körülményes
• tökéletességre törekszik
• merev sémák jellemzik a magatartását és a gondolkodását
• spontaneitása hiányos
• kimért
• lelkiismeretes, megbízható

Egyéb személyiségzavarok:

• passzív-agresszív
• szenzitív
• depresszív
• hipertím
• irritábilis személyiségzavar

Személyiségzavarok diagnózisa

• elsősorban az életvezetés elemzése alapján állítjuk fel
• a személyiségzavarban szenvedők életvezetése egyenetlen ezeken a területeken általában:
• szocializáció
• magatartászavarok (főleg iskoláztatás)
• pályaválasztási problémák
• állandó új elképzelések, tervek
• gyakori munkahelyváltoztatások
• munkahelyi konfliktusok
• kapcsolati kudarcok
• konfliktuózus házasság
• sok válás, váltakozó kapcsolatok
• törvénysértések
• hatóságokkal gyakori konfliktusok
• pszichológiai vizsgálatok
• korábbi agykárosodás, organikus sérülések, EEG, képalkotó eljárások
• több, mint fele más pszichiátriai állapottal járnak együtt
• leggyakoribb komorbid betegségek: affektív zavarok, szenvedélybetegségek, alkoholizmus

A személyiségzavarok lefolyása

• alapvetően krónikusak
• gyermekkorban már megjelennek a problémák
• jelentős mértékben érinti mind a családi életet, mind a munkával kapcsolatos viszonyokat ez a zavar
• az, hogy milyen lesz a kimenetele, függ a súlyosbító tényezők fennállásától, mint pl, alkoholizmus, komorbid szenvedélybetegségek, kriminalitás, rossz szociális körülmények, egyéb pszichiátriai állapotok
• 1/3, 1/3, 1/3 részben lehet a statisztika szerint a hosszútávú lefolyást jellemezni, kedvező, viszonylag kedvező, kedvezőtlen

Terápia

• A többség nem kér segítséget magától
• elsősorban pszichoterápia
• gyógyszeres kezelés akkor kerül elő, amikor szélsőséges, affektív megnyilvánulásai vannak
• hangulatzavarok esetén antidepresszívum
• impulzuskontroll zavarok esetén Li, CBZ
• szorongásos zavarokban anxiolitikumok

Fontos mozzanatai:

• motiváció fenntartása
• kapcsolat megtartása
• apró lépésekben kell haladni, reális célokat kitűzni
• kicsi célok
• eredményesebbek a direktebb eljárások a magatartás és beállítódások irányában

Döbbenet, hogy mennyi féle lehetőség rejlik az agyunkban és mennyi féle megmenése lehet..

Nem kell megijedni, ha bármit érzékelsz magadon- természetes. Arra kell csak figyelni, hogy ne legyen szélsőséges. Amennyiben már szélsőségesen kezdesz el viselkedni, célszerű egy szakembert felkeresni, mert feleslegesen baszol el időt az életedből, hülyeségeken szenvedve. 

Időközönként én amúgy is mindig ajánlok szakember felkeresését, nem vagy attól bolond és nem csak bolondok járnak beszélgetni. Óriásit tud lökni egy ilyen beszélgetés rajtad, nem is gondolnád. 

Ha akartok a különböző pszichiátriai betegségekről olvasni, dobjatok üzit. 😎