
Túlfilterezett világ-instant emberek 1.
Sokszor azt hisszük a legsikeresebb útnak, ami nem az. De mi a siker?
A mai nap sikerfelfogása a külsőségeken alapszik. Olyan eredményeken, amiket lehet ,,mutogatni". Diploma, különböző díjak, magas beosztás, magas fizetés, tökéletes férj/feleség, egzotikus nyaralás, extra jó lakás/ház, sorolhatnánk.
Azt gondolom, hogy a valódi siker- természetesen a fent felsoroltak sem elvetendő eredmények- nem mérhető csak és kizárólag a fent felsoroltakban. Az a személy, aki a saját személyiségén is dolgozik, vagy feltár egy traumát, majd kidolgozza magából, vagy csak szimplán mer önmaga lenni (egyáltalán tudja, ki az az én), hatalmas siker. A siker véleményem szerint nem mérhető, az élet, amit élünk pedig nem verseny.
Nem kell versenyezni sem a szomszéddal, sem a barátaiddal, főleg nem idegenekkel a különböző socialmedia platformokon.
Az utazás, a munkahely, a külsőségek mutogatása státuszszimbólum lett. Az alapján ítélnek meg, hogy mit mutatsz meg magadból a külvilágnak és azt hogyan.
Minél izgalmasabb és fantasztikusabb helyen jártál, drágább étteremben ebédeltél, egyedibb vagy pöpecebb szállodában aludtál, esetleg olyan apartmant találtál, amitől mindenkit elkap az instant merevedés, és ezt persze posztolod/élőzöd bármelyik platformon, ettől elönti az agyadat a dopamin, szerotonin, oxitocin, endorfin stb. .
Jól érzed magad, elégedett vagy, boldogság tölt el, viszont ez nem tart örökké. Lassan ezek sem lesznek elegek, mert mindig olyasmire vágysz, amihez nagyon kevés ember képes hozzájutni.
Ha az emelné a státuszodat, hogy hány könyvet olvastál, hány filmet láttál, hány nyelven beszélsz, milyen sokoldalú a műveltséged, hányféle kultúrában vagy jártas, hány hangversenyen vettél részt, mennyit jársz színházba, akkor efelé igyekeznél.
A túlfilterezett világ viszont nem csak a tárgyakban mutatkozik meg. A függőségek korát éljük, legyen az szépészeti, vásárlás, munka, életmód, különböző szerfüggőségek. A világháló brutális teret enged annak, hogy manipuláljuk a valóságot a kedvünkre. Manipuláljuk a fotóinkat, majd lobogtatjuk a plasztikai sebészeten, hogy ez a kívánt cél. Ezt nevezhetjük Kardashian Effectnek, selfie mániának, snapchat dysmorphiának, ugyanazokat a veszélyeket hordozzák magukban ezen jelenségek. Nem vagyok a plasztika vagy a kozmetikai beavatkozások ellen, csak az önmagunk elvesztése vagy felülírása ellen.
Személyes tapasztalatom az, hogy még a legtudatosabb embert is el lehet keseríteni a social media világában. Én régóta kísérletezem ezekkel a felületekkel, aktívan jelen vagyok a platformokon, viszont engem is be tudott szippantani magába az, amit látok. Hiába ilyenkor az észérvek, csak ideig-óráig, tünetileg kezelték a diszkomfort érzetem.
Történt ugyanis az, hogy órákig görgettem a Tiktokot, instát, facebookot, böngésztem és azon kaptam magam, hogy rengeteg értékes időt elpazaroltam arra, mások mit csinálnak. Hol vannak, hogy néznek ki, mit néznek, mit olvasnak, mit esznek és végtelen szomorúságot éreztem akkor, mikor valaki az én vágyott helyemen nyaralt, vagy ellenkezőleg, megörültem, hogy na végre megbukott/elbukott valamin. Az én érzéseimet attól tettem függővé, hogy a másik életében mi történik. Ezt hamar tudatosítottam magamban, egyébként is szeretem magam tetten érni, ez így ebben a formában nem mehet tovább, mert elönt az irigység, a rosszindulat, pedig nem a másikat akarom bántani, hanem a saját kicsinyességemen nem tudok felülemelkedni. A saját egóm egyszerűen gátat szab- mindennek. Nem tudok teljesíteni a saját életemben, mert görcsösen ragaszkodok ahhoz, hogy ha a Jancsi Tunéziában volt, akkor én minimum Algériát és Líbiát is bejárjam, természetesen miután Tunéziát is szemügyre vettem. Ezt dokumentálni is kell, hogy milyen tökéletes helyen nyaraltunk, eldugott helyeket látogattunk meg, ahova csak mi mehettünk, más, főleg Jancsi nem.
Nagyon egyszerűen, atomjaimra szedtem magam, miután a tetten érés megtörtént. Szándékosan nem hozom be a ,,honnan hozod" kérdést, későbbiekben megmondom, kisujjeskü. Legalábbis addig biztosan, amit a tudomány eddig tud.
Szóval, nemes egyszerűséggel, ledobtam az egóm.
Bár ilyen könnyen menne ez az ególedobás és megnézni magad kívülről, mint mikor hazaérsz és leveted a ruháid. Észreveszed, hogy leetted magad, beleültél valamibe, bekoszoltad magad. Bekoszoltad magad az élettel. Kimosod és tiszta, tudod, hol volt a folt, hol etted le magad és mivel, ki kent össze, vagy ugyan nem tudod, hol kented össze magad, de a folt ott volt. Észreveszed és kimosod. Mint egy jó terápia.
Valahogy így tudnám magunkat is leírni, összekened magad, összekennek, melyet felismersz- a legfontosabb, mert csak innen lehet dolgozni- és megtisztítod magad. Vannak makacs foltok, eltávolíthatatlan foltok- mint mikor a tinta kifolyt a ruhámra. Eltávolíthatatlan, mint az életre szóló események/traumák. Idővel fakul, kísérletezel rajta, de megtanulsz vele együtt élni. -, kevésbé feltűnő foltok, szinte észrevehetetlen foltok, lenyomatok arról, amerre aznap jártál. A mosógép pedig egy jó szakember, aki segít neked a mosásban. Nem helyetted oldja meg, mert neked kell felismerni azt, hogy a mosógépre szükséged van, de te pakolod bele a ruhát, te állítod be a programot, te teregeted ki, a te foltjaid, a mosógép csak segít abban, hogy könnyebben, hatékonyabban érd el a kívánt állapotot.
Az egóm ledobását követően, mely nem volt hosszadalmas, inkább fájdalmas, már teljesen másik asztalhoz ültem át kártyázni. Rájöttem, hogy a pasziánsznál sokkal érdekesebb a póker.
Saját magam börtönéből kimászva láttam meg azt, hogy a Casinóban élvezetből kell játszani, na meg ésszel. Senki nem nyer a végén. Kisebb-nagyobb összegeket be lehet zsebelni, lehet örülni a sok színes, vonzó bazárnak, csábítanak a lehetőségek. Választhatod azt, hogy csak egy asztalnál játszol, egyfajta játékkal, ahol jönnek-mennek az emberek, változnak a tétek. Lehetőséged van arra is, hogy mindent kipróbálj. Megteheted, hogy kísérőként vagy jelen. Végtelen számú lehetőséged van, ugyanúgy, mint az életben. Az életben sem nyersz a végén, hiszen mindenki meghal, oda csak és kizárólag a személyedet viszed. Nem viszed magaddal a tárgyaid, a pénzed, a házad, semmit, saját magadon kívül.
Vajon kinek, milyen lapokat osztottak le?
Folytatás következik..😉